Betegségek

Szívbetegségek

Mindenki sokat hallott már a szívbetegségekről. Vajon tudjuk-e, mely betegségeket foglalja magába?

Szívünk betegségeit 3 fő csoportba oszthatjuk: a veleszületett szívhibák, a gyulladásos szívbetegségek, valamint a koszorúerek megbetegedését követő szívbetegségek.

1. Veleszületett szívhibák

Veleszületett szívhibák az élve születések mintegy 1 % -ban fordulnak elő, melyek többsége napjainkban már szívműtéttel gyógyítható. Magzati korban a szív egy együregű cső, négy-nyolc hetes korban a leggyorsabb a fejlődése, ezért az e legkritikusabb időszak a veleszületett szívbetegségek kialakulása szempontjából.

Okai között az örökléstani tényezőkön túl az anya terhességének kezdetén előforduló vírusbetegségek (pl. rózsahimlő), fejlődési rendellenességet okozó anyagok, oxigén hiány, ionizáló sugárzás állhatnak. Tünetei a fizikai terheléskor jelentkező nehézlégzés, ritmuszavarok, szívbelhártya-gyulladásra való hajlam,az ajkak, a bőr, a körmök szederjes-kék színei, körömperc megvastagodása, fáradékonyság és a vörösvértestek számának megnövekedése.

Ide tartozó betegségek a kamrai sövényhiány és a pitvari sövényhiány, az embrionális keringésben fontos ér nyitva maradása, a tüdő verőér szűkülete, a fő verőerünk szűkülete, Fallot tetralógia (egy kombinált szívfejlődési rendellenesség), illetve a nagyerek eredésének felcserélődése.

2. Gyulladásos szívbetegségek

A szív fala három részből tevődik össze: szívburok, szívizom, szívbelhártya. Attól függően, hogy mely részek kerülnek gyulladt állapotba, kialakulhat szívbelhártya- (endocarditis), szívizom- (myocarditis) és szívburokgyulladás (pericarditis). (Itt tudhatsz meg többet a szívünkről)

Kiváltó ok lehet vírus, gomba, baktérium, parazita, allergiás reakció, autoimmun betegségek.

Szívbelhártya-gyulladás esetén a véráramba került kórokozók megtelepednek a szívet és a szívbillentyűket bélelő hártya felületén, és itt szaporodni kezdenek. Ha nem kezelik időben, a szívbillentyűk visszafordíthatatlanul károsodhatnak. Veszélyes, hogy az elszaporodott kórokozók telepei leszakadhatnak, és ahogy a vérrel továbbsodródnak, elzárhatnak kisebb ereket, trombózist okozva. 

Tünetei: láz, izom- és ízületi fájdalom, hidegrázás, fogyás, verejtékezés, végtag-gyengeség, bénulás, beszéd- és látászavar, agytályog, agyhártyagyulladás, erős fejfájás, esetleg vérvizelés és veseelégtelenség, a bőrön, a köröm alatt, a talpon bevérzések, bal oldali hasi fájdalom, lépinfarktus és megnagyobbodott lép, szívzörej, fulladás, nehézlégzés, jelentősen csökkent fizikai teljesítőképesség, fáradékonyság, lábdagadás.

Kezelése: antibiotikummal vagy szívműtéttel lehetséges.

Szívizomgyulladás

Szívizomgyulladás esetén  többnyire vírusfertőzés hatására a szívizom (itt tudhatsz meg többet) gyulladásba kerül és a szív összehúzódásának az ereje csökken.

Tünetei: enyhe gyulladás esetén lehet tünetmentes, súlyosabb esetben rossz közérzet, mellkasi fájdalom, rendellenes szívritmus, légszomj, folyadék-visszatartás, duzzadt láb, boka és lábfej, kimerültség jelentkezhet. Gyermekeknél nehézlégzést és keringési zavart is okozhat.

Kezelése: elsődlegesen a pihenés és kevesebb só fogyasztása, másodlagosan gyógyszeres kezelés, kórházi ellátás, és a legsúlyosabb esetetekben beültethető defibrillátor behelyezése.

Szívburokgyulladás

Szívburokgyulladás: erre is jellemző, hogy vírusfertőzés okozza. A gyulladás következtében folyadék kerül a szívburok rétegei közé, és ez veszélyezteti a szív megfelelő működését, majd összenövések, hegesedések alakulnak ki.

Tünetei: a mellkasi fájdalom, ami éles, szúró fájdalom, átsugározhat a hátba, nyakba, karba, A beteg tünetei belégzéskor illetve fekvő pozícióban fokozódhatnak, ülve enyhülnek. További kísérő tünetek lehetnek a láz, hidegrázás és izomfájdalom is.

Kezelése: gyógyszerekkel lehetséges.

 3. A szív koszorúereinek betegségei

A koszorúér betegségek esetén a szívet ellátó erek meszesedéséről, beszűküléséről van szó, mely következtében a szívizom oxigénellátottsága károsodik.

Jellemzően 2 betegségről beszélünk: az angina pectoris-ról valamint a szívinfarktusról (szívtrombózis). Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat és hirtelen szívhalált (itt tudhatsz meg többet) is.

Angina pectoris

Az angina pectoris olyan klinikai tünet együttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki.

Tünetei torokfájás, hátfájás, hányinger, mellkasi fájdalom, fulladás, nehézlégzés, verejtékezés és szorító fájdalom. Ezek a tünetek rohamszerűen jelentkeznek és mozgásra fokozódnak.

Kezelése: A tünetek nitroglicerines gyógyszerrel azonnal enyhíthetőek. Kezelése lehet gyógyszeres kezelés, értágítás vagy bypass műtét. A rohamot kiválthatja fokozott fizikai igénybevétel, stresszhelyzet, fokozott érzelmi állapot, helytelen táplálkozás, túl sok étel, illetve időjárási front is.

Szívinfarktus

A koszorúér betegségek súlyosabb formája a szívizom elhalással járó szívinfarktus. Szívinfarktus esetében először koszorúér szűkület alakul ki, majd a szűk érszakasz hirtelen elzáródik (itt tudhatsz meg többet szívünkről), mely következtében erőteljes szívfájdalom lép fel.

Tünetei nyomásérzés a mellkas közepén, kisugárzó fájdalom a mellkasból, egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak, folyamatos a fájdalom a has felső részén, légszomj, izzadás, megsemmisülés érzés, ájulás, hányinger, hányás.

Kezelése: elsősorban az életmód megváltoztatása, szívkatéterezés, továbbá angina pectoris-os tünetek esetén gyógyszeres kezelés.

A szívinfarktus kialakulását nagyban befolyásolja az életmód: dohányzás, táplálkozási szokások, testmozgás mértéke, a stressz mértéke és kezelésének képessége, horkolás miatti éjszakai légzéskimaradás.

4. Szívritmuszavar

Szívritmuszavarokról beszélünk, amikor a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik, ezáltal szívünk túl gyorsan, túl lassan, vagy szabálytalanul kezd el verni.

A szívritmuszavar kiváltó okai közé a diabétesz, a magas vérnyomás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzott koffeinbevitel, a stressz és a kábítószer-használat tartozik. Szívritmuszavarhoz egy korábbi szívinfarktus utáni szívizom-hegesedés (itt tudhatsz meg többet a szívizomról), szívbillentyű vagy koszorúér betegség, szívkamrák falának a normálistól eltérő vastagsága is vezethetnek.

Tünetei: Van, hogy a szívritmuszavarok nem okoznak semmilyen tünetet. Az esetek többségében azonban az alábbi panaszok fordulnak elő: mellkasi remegő érzés, szédülés, mellkasi fájdalom, bizonytalanság érzés, légszomj, ájulás, túl gyors vagy túl lassú szívverés, szabálytalan szívverés, fáradtságérzet.

Kezelése gyógyszeres kezeléssel, vagy beültethető készülékekkel (pl. pacemaker) lehetséges. 

5. Szívelégtelenség

Szívelégtelenség esetén a szív nem tud a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni (itt tudhatsz meg többet szívünkről). A szív bármely károsodása miatt kialakulhat.Érintheti a szív bal és jobb felét is, de előfordul, hogy mindkét szív fél érintett. Azonban minden esetben a bal szívfélen kezdődik, főleg a bal kamra érintett, mivel ez a szív fő pumpáló egysége.

Szisztolés szívelégtelenségről beszélünk, amikor a bal kamra nem tud megfelelő erővel összehúzódni, károsodik a pumpa funkciója.

Diasztolés szívelégtelenség beszélünk, ha a bal kamra nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, vagyis telítődési probléma alakul ki.

Tünetei hányinger, gyengeség, émelygés, fáradékonyság, bágyadtság, mellkasi fájdalom, légszomj mozgás közben, terhelhetőség gyengülése, szűnni nem akaró köhögés, rózsaszín és habos köpet, ödéma a lábszáron és a bokán, felhalmozódott folyadék a hasüregben, súlygyarapodás, rossz étvágy, koncentrációképesség gyengülése, szívverés szabálytalansága, szapora szívverés.

Kezelése gyógyszeres kezelés, műtéti beavatkozás vagy segédeszközök beültetése (pl. szívpumpa).