Szívünk

Pitvari fibrilláció

A pitvar fibrilláció során a sinuscsomó működése, mely a szív szabályos ütemét biztosítaná, kiesik a folyamatból és egy, a pitvarokból eredő szabálytalan elektromos tevékenység vezérli tovább a szív összehúzódását. Ennek következtében a kamrák legtöbbször túl gyorsan és szabálytalanul húzódnak össze.

A pitvari fibrilláció kezeletlenül komoly szövődményekhez vezethet, mint a szívelégtelenség vagy a stroke, ami a legsúlyosabb következmény. A stroke (itt tudhatsz meg többet) egy szívből kiinduló vérrög vagy embólia következményeképpen alakulhat ki. Keletkezési helyét tekintve a bal pitvarban illetve a pitvari fülcsében jöhet létre. A stroke kockázatát a pitvarfibrilláció 4-5-szörösére képes megnövelni.

33,5 millió ember szenved pitvari fibrillációban világszerte, mely a Föld teljes népességének 0,5%-át foglalja magában. A pitvari fibrilláció kialakulásának esélye 40 év felett 2,3%, míg 65 év felettiek esetében 5,9%. Az ebben a betegségben szenvedők 70%-a 65 és 85 év közötti és férfiak esetében gyakoribb a megjelenés.

Normál szívritmus (balra) és pitvari fibrilláció (jobbra);

Tényezők, melyek növelik a pitvari fibrilláció kialakulásának esélyét (a szívbetegségekről itt tudhatsz meg többet):

  • Magas vérnyomás
  • Koszorúér-szűkület
  • Kéthegyű (mitrális) billentyű betegség, szívműtét után korai szakban
  • Veleszületett szívhiba
  • Tüdőgyulladás
  • Tüdőrák
  • Tüdőembólia
  • Pajzsmirigy túlműködés
  • Túlzott alkohol fogyasztás

Pitvari fibrilláció jellemző tünetei:

  • Szabálytalan és gyors szívdobogásérzet
  • Fáradtság
  • Légszomj
  • Szédülés
  • Mellkasi fájdalom

Bizonyos esetekben a pitvari fibrilláció lehet teljes mértékben tünetmentes. Ilyenkor csak orvosi rutinvizsgálat által ismerhető fel a betegség.

Az Európai Szívritmus Társaság négy stádiumba sorolja a tünetek erősségét:

  1. Tünetmentes
  2. Mérsékelt tünetek, normális napi tevékenység
  3. Súlyos tünetek, a napi tevékenységet zavarja
  4. Nagyon súlyos tünetek, a normális napi tevékenységre képtelen

 

A pitvari fibrilláció típusai:

  1. Első alkalommal felismert ritmuszavar
  2. Visszatérő, mely két vagy több alkalommal fellép
    1. Paroxizmális pitvari fibrilláció – 2-7 napon belül a szívritmuszavar teljesen spontán módon megszűnik.
    2. Perzisztens pitvari fibrilláció: több, mint 7 napja fennáll.
    3. Hosszan perzisztáló: a pitvari fibrilláció egy évnél tovább fennáll.
  3. Permanens pitvari fibrilláció, mely esetekben a szívritmuszavar élethosszig fennáll, nem tudják a szabályos ritmust tartósan helyreállítani

 

Pitvari fibrilláció vizsgálati lehetőségei:

  • Fizikális vizsgálat
    Amennyiben a pulzust kitapintva felfedezhető szabálytalanság, úgy következtethetünk a szívritmuszavarra.
  • EKG (itt tudhatsz meg többet)
    Ez a legalapvetőbb eszköz a szívritmuszavar meghatározására. Amennyiben a pitvari fibrilláció jelen van, úgy az EKG görbén nem jelennek meg a P hullámok illetve az összehúzódások rendszertelenül következnek egymás után.
  • Szívultrahang (echokardiográf)
    Az eljárással kereshető billentyűbetegség, vizsgálható a pumpafunkció illetve felderíthető a szív üregeiben elhelyezkedő vérrög.
  • Laborvizsgálat
    Vizsgálható a pajzsmirigy, a vese és a máj funkciója.
  • Holter EKG
    A páciensre elektródákat helyeznek, melyek 24 órán át vagy akár tovább mérik a szív elektromos teljesítményét, ezáltal a folyamatos megfigyelés által felfedezhetőek a ritmuszavarok.
  • Nyelőcsövön át végzett szívultrahang
    Az eljárás a pitvarfülcsében esetlegesen elhelyezkedő vérrögök kizárására alkalmas, melyek keletkezésére hajlamosít a pitvari fibrilláció.

 

A pitvari fibrilláció kezelése

Aki pitvari fibrillációban szenved, annak mára már számos lehetősége van a kezelések terén. A kezelések során minden esetben először a tromboembóliás kockázatot csökkentik véralvadásgátlók használatával. Ezek után döntenek arról, hogy megkíséreljék-e a szabályos szinusz ritmus helyreállítását vagy csak igyekezzenek kordában tartani a szívfrekvenciát.

Kezelések a szívfrekvencia helyreállítására

Elektromos kardioverzió

Ebben az esetben elektromos impulzust használnak elektródák segítségével, hogy visszahozzák a szabályos ritmust. Az elektródákat a rövid altatásban levő, megfelelően előkészített beteg mellkasára helyezik.

Katéter abláció

Ennél az eljárásnál rádiófrekvenciás energiát használnak, ezzel roncsolják a szabálytalan ingereket adó gócot avagy gátolják a szabálytalan inger terjedését.

 

Kilátások, prognózis

Pitvarfibrilláció jelenlétében megnő a halálozás gyakorisága és egyéb szövődmények is kialakulhatnak, ezek a következőek: