Betegségek

Stroke

A betegség kiváltó oka, hogy nem jut elegendő oxigén és tápanyag az agyba. Az agy vérellátási zavarát kiválthatja egy, a szívből elszabaduló vérrög, de lehet a nyaki vagy a koponyán belüli erek szűkülete is. A szélütés az agyban történik, de következményei az egész szervezetet érinthetik.

Az oxigénhiány következtében az agy egyes területeinek és ezen agyi központok által irányított test megfelelő részeinek a működése leáll. Így következik be a test egyes részeinek bénulása, az emlékezőképesség elvesztése, beszéd-vagy látászavar, szédülés. Legsúlyosabb esetben a stroke kómához vagy halálhoz vezetnek.

A kialakulás folyamata szerint 2 típust különbeztetünk meg: az ún. ischaemiás – azaz vérhiányos – és a vérzéses stroke-t.

Nem vérzéses stroke – agyi infarktus
A stroke-t ebben az esetben egy vérrög okozza, ami miatt a vér nem jut el a megfelelő agyterülethez. A vérrög kialakulhat az egyik verőérben (trombózis) vagy valamely más testrészen, ami a véráramlás során az agyba (embólia) kerülve elzár egy kisebb eret és stroke-t idéz elő. A stroke-ok több, mint 80%-át ez a típus okozza.Fontos tudni, hogy a Pitvari Fibrilláció (erről itt tudhatsz meg többet) a szív eredetű stroke fő kiváltó oka, melyet orvosi mérőeszközökkel könnyen ki lehet szűrni.

Vérzéses stroke – agyvérzés
A stroke másik formája a vérzéses stroke, mely az agyat ellátó vagy az agyburkon áthaladó ér megrepedése miatt alakul ki. Az érelmeszesedés és magas vérnyomás mind valószínűsítő tényezők az agyvérzéses stroke kialakulásánál.

TIA (Tranziens Ischaemiás Attak)
A stroke esetek egy részét az úgynevezett “mini stroke", azaz átmeneti agyi vérellátási zavar előzi meg. Ezt a tüneti együttest TIA-nak nevezzük, mely néhány perces vagy néhány órás lefolyású. Mivel a TIA rövid ideig fennálló probléma, könnyen figyelmen kívül hagyják, pedig gyakran egy sokkal komolyabb stroke előjele. Megfelelő kezelés esetén megelőzhető a TIA-t követő stroke!

Évente 15 millió embert sújt stroke világszerte, ebből 6 millió belehal a betegségbe és másik 5 millió is tartósan rokkanttá válik. A második leggyakoribb halálok a világon a 60 év felettiek esetében és ötödik a 15-59 év közöttiek esetében.

A kockázati tényezők egy részén nem tudunk változtatni, úgymint a kor, a nem és a családi kórelőzmény. Az agyér-betegségek és az azok hátterében álló szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar, szívbetegségekről itt tudhatsz meg többet) a kor előrehaladtával egyre gyakrabban előforduló betegségek. Nem szerint a férfiak 40 éves kor fölött, a nők 50 éves kor fölött vannak jelentős kockázatnak kitéve.

A kockázati tényezők másik része azonban rajtunk múlik, amiknek az elkerülésével csökkenthető lenne a szélütések száma. Ilyenek a magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar, dohányzás. Ezek közül is a magas vérnyomás jelenti a legnagyobb fenyegetettséget.

A stroke bekövetkezésekor minden perc számít! Amennyiben egy lehetséges agyi érkatasztrófára utaló jeleket tapasztalunk, haladéktalanul mentőt kell hívni. Ha a beteg időben eljut a szakorvoshoz és a megfelelő vizsgálatok mentén adott időn belül (a tünetek jelentkezése utáni első 3 órában) az agyi katasztrófát kiváltó okot megszüntetik, akkor jelentősen csökkenthető a stroke által előidézett elhalálozások, vagy a maradandó károsodások száma, sőt, akár esély lehet a teljes felépülésre is.